Judit könyve

1. Helye a Bibliában, szövege

Judit könyve a Szentírás deuterokanonikus könyvei közé tartozik , Tóbiás és Eszter könyvével együtt a történeti könyvek között található.

Eredeti nyelve a szakemberek többségének véleménye szerint héber, mások szerint arám, de szövege csak fordításokban maradt ránk. A legősibb és legjobb szövegforma görög nyelvű.

Az események fonala és a tematikus összefüggés alapján három részre osztjuk:
 az I. rész bemutatja Nebukadnezárt, aki isteni igényekkel fellépve leigázza a népeket
 a II. részben Nebukadnezár serege Júda meghódítására indul, s ezzel felvetődik a kérdés: „Ki isten Nebukadnezáron kívül?” (Jud 6,2). Képes-e eddig ellenállhatatlan hatalmával szemben Jahve, Izrael Istene megvédeni népét?
 a III. rész megadja a választ a feltett kérdésre, Jahve megmutatja Nabukadnezárral szemben, hogy ő az egyedüli igaz Isten, aki határt szab minden istenellenes hatalomnak. A Nebukadnezár hadvezérét, Holofernészt megölő Judit Jahve eszközének bizonyul.

2. A könyv tartalma:

I. rész: Nebukadnezár isteni igényekkel lép fel

Nebukadnezár, az asszírok királya, aki Ninivében uralkodik, háborút indít Arfaxád, a médek királya ellen és követei révén csatlakozásra szólítja a környező népeket, de azok visszautasítják ajánlatát. Nebukadnezár legyőzi Arfaxádot. A győzelem után elküldi fővezérét, Holofernészt nagy sereggel a nemzetek meghódítására és megbüntetésére, Mezopotámiától egészen a Földközi-tengerig. Holofernész elfoglalja Kis-Ázsiát, Mezopotámiát és a Földközi-tenger partvidékét, az arabok országait. Elpusztítja a népek szentélyeit és isteneit, s megparancsolja, hogy minden nemzet csak Nebukadnezárnak szolgáljon, s úgy könyörögjön hozzá, mint Istenhez.

II. rész: Ki az Isten – Nebukadnezár vagy Jahve?

Holofernész Júda ellen fordul. A fogságból visszatért Izrael népe nem adja meg magát az ellenségnek, hanem Joakim főpap és a vezetők Jeruzsálemben székelő tanácsának felhívására a támadás elhárítására készül. Az egész nép böjtöt tart és az Úrhoz kiált segítségért - Holofernész táborában haditanácsot tartanak a leigázott népek főembereivel együtt. Achior, az ammoniták vezére azt tanácsolja Holofernésznek, hogy kerülje az ütközetet Izrael fiaival, mert azok legyőzhetetlenek, mivel Uruk, Istenük oltalmazza őket mindaddig, amíg megtartják Istenük törvényeit. Beszédét felháborodás követi, a haditanácsban mindenki a háborút tanácsolja. – Holofernész is beszédet mond és kifejti: Izraelt nem menti meg Istene, mert „ki isten Nebukadnezáron kívül?” Majd megkötözteti Achiort és átadja az izraelitáknak, hogy velük együtt pusztuljon el, amikor legyőzi az ellenálló népet. – Ezután megindul a háború, és Holofernész ostrom alá veszi a várost. A város lakóit elvágja a víztől, és a szomjúságtól gyötört, bátorságát vesztett nép megadásra szólítja fel a város vezetőit, akik még öt nap türelmet kérnek.

III. rész: Jahve megmutatja, hogy ő az Isten és nem Nebukadnezár

Judit, egy szép özvegy, amikor megtudja a város vezetőinek határozatát, megfeddi kishitűségük miatt és Istenbe vetett bizalomra szólítja fel őket. – Judit ezután hosszú imában kéri Izrael Istenét, hogy oltalmazza meg népét, majd levetve özvegyi ruháját felékesíti magát. – Szolgálóleányával együtt elhagyja a várost és kimegy Holofernész táborába. – Ott a fővezér elé vezetik, akinek győzelmet ígér. – Judit az ellenséges táborban is megtartja a törvény előírásait. – Ott-tartózkodásának negyedik napján Holfernesz lakomára hívja Juditot, aki késő este, amikor egyedül marad a lerészegedett vezérrel, levágja a fejét. - Judit ezután még éjjel szolgálóleányával együtt visszatér Betiluába és az összegyűlt népnek megmutatja Holofernész levágott fejét. Felszólítja őket, hogy a Holofernész halála miatt rémületbe esett ellenséget üldözzék és győzzék le menekülés közben. Amikor reggel holtan találja a fővezért, az asszírok seregét félelem szállja meg. – Izrael fiai üldözőbe veszik az ellenséget, amely rémületében hatalmas zsákmányát elhagyva, futásnak ered. Joakim főpap, a vének Jeruzsálemben székelő tanácsa és az egész nép dicsőíti a bátor Juditot, aki hálaéneket mond Istennek. Achior megvallja Izrael Istenét, és Izrael népéhez csatlakozik. A könyv végül röviden összefoglalja Judit további sorsát és megemlékezik haláláról.

3. Irodalmi műfaja és történeti értéke

Judit könyvének történeti és földrajzi adatai, irodalmi és teológiai sajátosságai elárulják, hogy szerzője nem az ókori Kelet történetének egy eseményét örökíti meg elbeszélésével, hanem vallásos tanítást akar nyújtani. A szerző felhasználja Izrael történeti tapasztalatait, de azokat szabadon kezeli, alakítja és alárendeli vallási tanításának. Műfaja: tanító célzattal írt regény.

A könyv a kortörténet eseményeinek ábrázolásában annyira pontatlan, hogy nem lehet egyszerűen tévedésnek tekinteni:
 Nebukadnezár az Újbabiloni Birodalom uralkodója volt, személyéhez kötődik a jeruzsálemi templom lerombolása 587-ben és a lakossága deportálása Babilonba. A történet azonban sokkal későbbre helyezi őt, a fogság utáni időre és Asszíria királyaként szerepel.
 Betulia városa ismeretlen
 Arfaxád azonosítására is csak feltevések vannak.

Az elbeszélésben olyan elemek is vannak, amelyek még későbbi korokra, a perzsa, illetve hellenista korra utalnak. Pl. Judit dicsőítő éneke a perzsákat nevezi ellenségnek, a koszorúkkal való feldíszítés viszont hellenista szokás volt. A templom oltárának megszentségtelenítése nem jellemző sem a perzsa, sem a hellenista korra, sokkal inkább a makkabeusi kornak felel meg (Kr. e. II. század).

A szerző Izrael történeti tapasztalataiból merít, amelyeket tipizál és szabadon formál úgy, hogy a történelem átfogó értelmezésére alkalmas keretet teremtsen. A szereplők és az események bemutatásánál ismételten tapasztalt pontatlanságok nem az elbeszélő ismerethiányából, hanem irodalmi módszeréből következnek, amellyel láthatóvá akarja tenni a történelemben működő erőket, kiemelve Jahve megmentő hatalmát, Judit által nyújtott segítségét.

Judit könyve végső fokon Jahve és az istenellenes erők ellentétét mutatja be. Az utóbbiakat Nebukadnezár személyesíti meg. Velük szemben áll Judit, nevének jelentése „zsidó nő”, Izrael népének megszemélyesítője. Benne öltenek testet azok, akik Jahve hatalmában és hűségében látják a történelem igazi mozgató erejét.
Az összecsapás és a végkimenetele Judit és Holofernész sorsában dől el és Achior, az ammonita vezér megtérésében válik láthatóvá: Jahve az igaz Isten, aki győz a világtörténelem istenellenes erőin és képes arra, hogy mindenkor megmentse népét a szorongató veszélytől.

A földrajzi adatoknak szintén fontos szerepük van Judit könyvében. A szerző szemléletében Jeruzsálemnek központi szerepe van, amelyet kétségtelenné tesz a város nevének, a templomnak, a szentélynek és Sionnak gyakori említése. A számunkra ismeretlen Betuliának teológiai jelentését megerősíti neve – héber nyelven „Isten háza” – s bár a város a lejátszódott események jelentős részének színhelye, szerepe valójában Jeruzsálemre utal: feladata a szent város létének biztosítása. A szerző az 1-3 fejezetbe felsorolt tájak, országok és népek felsorolásával teremt egyetemes távlatot a cselekményhez, amelyben Izrael Istene diadalmaskodik a történelem negatív erői felett. A könyv keletkezése a Kr.e. II. század végére, I. század elejére tehető Palesztinában.

4. Judit könyvének vallási és erkölcsi tanítása

Judit könyvének alapvető problematikáját Holofernész mondja ki válaszként Achior tanácsára, miszerint ne indítsanak harcot Izrael ellen, mert Isten megóvja népét: „Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük.” (Jud 6,2). Válaszul a szerző az egész történelmet – nemcsak egy epizódját – mutatja be Isten és az istenellenes erők ellentétében, amely Isten győzelmével végződik. Győzelmét azzal is tetézi, hogy egy gyenge nő, Judit által történik. Az elbeszélés ismételten hangsúlyozza Isten hatalmát, mindenhatóságát és mindentudását, amellyel előre ismeri az eseményeket, mielőtt megtörténnek s irányítja azokat.

Isten népe érdekében mutatja meg hatalmát, ezért Judit könyve tanítás Izrael számára: Izrael Istene jelen van szenvedő vagy szorongatott népe között, amelyet segít és győzelemre vezet ellenségei felett. Telve van együttérzéssel, de pártfogásának feltétele van, hűség a megpróbáltatásokban is, hűtlenség esetén viszont büntetésével kell számolnia Izraelnek.

Judit magatartása erkölcsi kérdést vet fel: Holofernészt hazugsággal és csábítással győzi le, ezért kérdés, hogy mennyiben lehet példája követendő. A történet elsődleges célja az a tanítás, hogy akik Isten és népe ellen törnek, azokat ugyanaz a sors éri, mint amit Istenről és népéről elterveztek. Az isteni igazságszolgáltatásnak ezt a látásmódját Judit imája fejezi ki legjobban, ő ennek eszköze és végrehajtója az elbeszélésben. Ezért cselekedete nem épületes példa, hanem egy teológiai tanítás ábrázolása. Példaként szolgál viszont Istenbe vetett hite és bizalma. Mindazok, akik követik bizalomteljes és állhatatos hűségét, Isten védelmére számíthatnak.

CsatolmányMéret
judit_konyvenek_ertelmezese-ok.doc49 KB