"Isten általunk akarja szebbé tenni a világot, jobbá tenni a földet, boldogabbá tenni az embereket." (Böjte Csaba)
Borbála rendkívül szép leány volt, aki előkelő pogány családból származott. A legenda szerint apja féltette a keresztény hittől, ezért egy toronyba záratta, ő azonban titokban mégis megkeresztelkedett. Apja haragja elől először csodás módon megmenekült, végül mégsem tudta megmenteni életét, vértanú lett. A segítő szentek között tiszteljük. Védőszentje a haldoklóknak, az építőmestereknek, a kőműveseknek, a bányászoknak. Segítségül hívják viharok és villámlás idején.
A képeken és szobrokon toronnyal ábrázolják vagy a kezében tartott kehely és ostya szerepel ismertetőjegyeként, attribútumaként.
Borbála napján tilos volt a fonás, varrás, a takarítás /úgy hitték, sepregetéssel elsöprik a szerencsét/.
Borbála napján szokás volt vízbe tenni egy cseresznyefa ágat, ha ez Karácsonyra kizöldült, kivirágzott, akkor a népi hiedelem szerint a következő évben egyrészt házasságot jelentett, másrészt az év jó termésére utalt.
Csatolmány | Méret |
---|---|
borbala_napja-december-_4.doc | 27 KB |